Régebben minden háznál altattak tejet, mert a friss tej könnyedén megsavanyodott, majd megalvadt. Semmi más nem kellett hozzá, csak egy csupor, és friss tej. Használták kenyérsütéshez, egytálételekbe, tejföl helyett. Vagy csak önmagában, reggelihez, vacsorához. Az aludttej köztudottan nagyon egészséges, probiotikus. A friss tejben lévő laktóz jelentős része a savanyodás folyamatában tejsavvá alakul. Az aludttejben visszamaradó laktóz pedig emészthetővé válik, mert a savanyító baktériumok laktáz enzimet is termelnek. A bolti tejeket azért nem tudod megaltatni, mert nem tartalmaznak savanyító baktériumokat. Ha mégis megpróbálkozol vele, akkor a tej rothadásnak indul, ehetetlen lesz. Viszont ha utólag belekeverjük a hiányzó baktériumokat, akkor a dobozos tejek is szépen megalszanak, nagyon finom aludttej lesz belőlük. Ha szűrőzsákban kicsepegteted belőle a savót, máris kész a krémsajt. (kis sóval, fűszerekkel, összekeverve)
Finom aludttej készítése bolti tejből:
- Önts 1 liter tejet egy lábosba, melegítsd meg 24-26 fokosra
- Keverj hozzá 1 adag fermentáló startert
- Hagyd megaludni szobahőmérsékletű helyen
- 24 órán belül a tej finom aludttejjé alvad
- Felhasználható mint aludttej, csepegtethető krémsajtnak, vagy túrónak is kimelegíthető
Aludttej-féleségek a nagyvilágban:
A román aludttej neve sana lapte, vagyis egészséges tej
Házilag úgy készül, mint bárhol a világon: nyers állati tejet hagynak megaludni szobahőmérsékleten. A boltokban kapható változata pasztörizált tejből, starterrel beoltva készül.
Skandináv nyúlós aludttej, taette
Tätmjölk (nyúlóstej), långmjölk (sűrűtej), tjockmjölk (vastagtej), segmjölk (keménytej), källarmjölk (pincetej)
Ezek a nevek mind házi aludttejet jelentenek, Svéd és Norvég területeken. Közös jellemzőjük, hogy nyúlósra, extrém esetben szálasan nyúlósra alvadnak.
Három dolog miatt lesz ilyen állaguk:
- Hidegben készülnek (15°C körül), ezért a baktériumok nyálkatermelése magas
- Lactococcus Cremoris baktérium is krémesíti
- Kefirhez hasonló élesztők is nyúlósítják
